2015. szeptember 23., szerda

Hogyan neveljük gyermekünket

Gyereknevelés válás után - férfi szemmel
Nagyon  sok  férfi  sajnos  nem  tud  mit  kezdeni  gyermekével.
Még  pici  a  baba ,  talán  meg  sem  meri  fogni,  vagy  nem   tud
mit  kezdeni  a  csemetéjével és ilyenkor    a  nők  azt  hiszik,  hogy
a  férfi  már  nem is  szereti  őket. De  van  olyan  férfi  is  aki  azt
gondolja  ez a  nők  feladata.  A  cikket a  Ridikül  oldalán  találtam.


A válás az egész családban egy nagyon nehéz élethelyzet. A gyermek óvása, új életének a lehető legjobb kialakítása kell, hogy legyen az elsődleges célja a párnak. De mi a helyzet az apákkal? Legtöbbször a gyermeket az édesanyja neveli tovább, vele él együtt, ezáltal az édesapa kirekesztetté válik. Egyedül marad, s az új életét magának kell újra felépítenie. Legtöbbször sokkal kevesebb időt tölt gyermekével, mint az anya. Hogyan vegyenek részt a gyermeknevelésben aktívan a válás után is?


Menekülni vagy megoldást találni?
A legtöbb esetben a válást   a nők kezdeményezik és a kapcsolatok 60%-ban van közös gyermeke a párnak. A férfi életében óriási megpróbáltatás, amikor a gyermek az édesanyával marad, ő pedig magára. Sokáig bűntudattal küzdenek, hogy az eddig közösen nevelt csemetéjük mindennapjaiból kimaradnak. Szinte mindegy a válás után, hogy ki nyerte a csatát, esetleg ki kit hibáztat. A csatából győztesként úgy lehet kijönni, ha rátalálunk újra az erőnkre, amiből újra fel tudjuk építeni az életünket. Az ilyen, akár évekig húzódó konfliktushelyzet kimenetelét vagy megoldjuk, vagy elmenekülünk. A menekülésnek sok féle útja van: újabb kapcsolatot keresés, a munkába temetkezés, 100%-ban csak a gyermekre való koncentrálás vagy az odafigyelés mindenre és mindenkire, kivéve önmagára nem. De ez az út sem magunknak, sem gyermekünknek nem kedvező. Az ilyen helyzetre, - ha nehéz is - a megoldás megtalálása a legfontosabb.

 Egy  új  kapcsolat....

A  régi  kapcsolat  lezárása   a férfiaknál is egyfajta gyász. Egy házasság kizárólag akkor tekinthető lezártnak, ha egyetlen egy célunk maradt, a gyermek közös nevelése, ha bármiről tudunk már beszélni, és ezen kívül semmi sem köt már egymáshoz. Ha egy új kapcsolat lép színre, akkor a fokozatosság elvét követve, őszinte beszélgetéssel be kell avatni a gyerekeket. S ha biztos vagyok jelenlegi döntésemben, azt a gyermek is meg fogja érezni. Természetesen a nehezebb eset az, ha már korábban jött egy új kapcsolat, és ez miatt lett vége az előzőnek, akkor a gyermek dühössége szinte normális és kivédhetetlen. De a szeretet és az őszinteség nyelve már sok problémát megoldott a világban, ez sem lehetetlen.