A vitéz szabólegény Grimm meséi

Hol  volt  hol  nem  volt
Volt  egyszer  egy  szabólegény,  aki  nagyon  szegény  volt.  Alig  akadt  munkája, de  ettől  függetlenül  jókedvét  sosem  veszítette  el. A  lakásban  a  legyek  is  csak  úgy  zümmögtek
szerte   széjjel.  Gondolt  egyet  a  legény  és  hetet   leütött egycsapásra.  Mivel  ilyen  ügyes 
volt, arra  godolt  ezt  az  egész  világnak  meg  kell  tudnia.  Varrt  is  magának  egy  övet, 
amire  azt  hímezte  csak,  hogy  "  hetet  egycsapásra. "  Szépen  felöltözött  és  nekivágott  a  nagyvilágnak. Ment,  mendegélt,  míg  végül  összetalálkozott,  Lotárral ,  az  óriással,  aki  kételkedett  a  legény  szavaiban. Nem   is  hitte  el  neki,  hogy  ilyen  erős  lenne.
Ezért  meghívta  a   barlangjukba, hogy  a testvéreivel   kifaggassák  a  fiút,  hogy,  hogyan  is
tudott   hetet  leütni  egycsapásra.  Másnap  reggel,  felkelt  és  továbbindult  a  nagyvilágban.
Ment  mendegélt, míg  végül  egy  kastély  parkjában  találta   magát,  itt  egy  kicsit  ledölt  szunyókálni,  Arra  járt  egy  fiú,  aki   elolvasta  az  írást   övön,  szólt  az  apjának,  aki  szólt
a  hadvezéreknek,  mire  a  szabólegény  felocsudott  volna,  már  a  király  elótt  találta  magát.
A  királylánynak  éppen  kapóra  jött  ez  a  legény,  hiszen  be  akarták  jelenteni  az  eljegyzését.
Mivel  Paula  nem akart  férjhezmenni  a  kancellárhoz.  Azonban a   szabólegény  rögtön 
megtetszet  neki.  A  király  úgy  gondolta ,ha  ez  a  legény  ilyen  erós,  megoldhatná  az  ország
problémáit,  és  ezért  neki  ígérte  az  ország  felét  és  a  lányát  feleségnek.  A  szabólegény
elfogadta  az  ajánlatot,  de  csak  egyedül  Paulának  jutott  eszébe,  vajon  mit  is  ütöt  le  ez 
a  fiú   hete  egy  csapásra  ?  De  mit  is  számít,  ha  sikerül  megoldania  a  feladatokat,
akkor  hozzámegy.

Itt  megnézheted  a  mesét  is

Hogyan neveljük gyermekünket

Egy elhanyagolt terület: az érzékszervi fejlesztés

A gyermekek képességeinek fejlesztésével kapcsolatban vannak olyan területek, amelyek nagyobb figyelmet kapnak mind a szülők, mind pedig a pedagógusok, a fejlesztő terapeuták részéről. Ilyen terület a figyelem, a memória, vagy a számolási késség is. Kétségtelen, hogy a gyermeki fejlődés szempontjából ezek nélkülözhetetlen képességek, ugyanakkor érdemes lehet foglalkozni néhány olyan kevésbé kiemelt képesség területtel is, mint az érzékszervi fejlesztés, hiszen a különböző ingerek helyes értelmezése a tanulás előfeltétele.

Az ép érzékszervek önmagukban nem elegek a jó működéshez. Nagyon fontos, hogy az ingerek értelmezése pontos legyen, hogy a környezetéből érkező ingereket pontosan értelmezze a gyermek. A hagyományos iskolák főként a látásra, hallásra építenek, hiszen a tanár jó esetben egyszerre mondja a tananyagot és szemlélteti azt valamilyen eszközzel. A gyakorlathoz közelibb pedagógiai módszerekkel dolgozó iskolákban azonban vannak olyan foglalkozások ahol a többi érzékszerv is részt vesz a tanulási folyamatban.

Fontos, hogy minél kisebb a gyermek, annál jobban szem előtt tartsuk, hogy minél több érzékszervére ható játékot játsszunk vele.

• hallására hatunk beszéddel, énekkel
• látására igényes, szép színű játékokkal
• tapintására azáltal, hogy különböző anyagú tárgyakkal találkozik
• szaglás – szerencsére már ilyen típusú játékokat is terveztek, hiszen ez az érzékszervünk kicsit mostoha a játékgyártás piacán
• ízleléses játékokat érthető módon nem gyártanak, de otthon a konyhában a lehetőségek végtelen tárháza áll az anyukák előtt az ízleléses képességek játékos fejlesztésére

A tapintás fejelsztésére kevés érzékszervi fejlesztő játékot találhatunk. Ezek közül a Rajzolj a hátamra! játékot ajánlanám a szülőknek. A Rajzolj a hátamra! azon ritka játékok közé tartozik, amely a bőrérzékelésünket segíti és közvetlen fizikai kapcsolatot teremt szülő és gyermeke között. Az egyik játékos a másik hátára rajzol előre megadott formát. Kezdőknek segíthetünk azzal, hogy több kép közül választja ki, melyiket érezte a hátán, haladók megpróbálkozhatnak e nélkül is. A rajzolónak fejlődik a mintamásolása, kézügyessége, a másik játékosnak a bőrérzékelése, fantáziája, valamint az érzékelt képhez társított szó előhívása az aktív vagy passzív szókincsből. Ebben a játékban nincs vesztes, a gyermek is és a szülő is a szeretetteli érintés örömét nyeri! Meleg szívvel ajánlom minden szülőnek ezt a kedves játékot!
Forrás : ügyesgyerek.com

 

Hogyan neveljük gyermekünket

Hogyan segíthetünk gyermekünknek az érzékszervi fejlesztés módszereivel? 

Minden szülő első gondolata, mikor megtudja, hogy gyermeke lesz, hogy egészséges legyen az apróság. Már a terhesség alatt is tehetünk csemeténk egészségéért, megszületése után pedig hatalmas figyelmet kell fordítanunk rá. Segíthetünk neki, hogy teljes életet élhessen, és hogy megfelelően fejlődhessen az érzékszervi fejlesztés segítségével.

 Érzékszervi fejlesztés az iskolában

Ahogy a felnőtt ember, úgy a gyermek esetében is az ép érzékszervek önmagukban nem elegendőek a jó működéshez. Nagyon fontos, hogy az ingerek értelmezése pontos legyen, hogy a környezetéből érkező ingereket pontosan értelmezze a gyermek. Ez a tanulás előfeltétele. Az érzékszervi fejlesztés ebben segít, de fontos, hogy az iskolai oktatási rendszer mellett a szülők is segítséget nyújtsanak csemetéiknek.

A hagyományos iskolák főként a látásra, hallásra építenek, hiszen a tanár jó esetben egyszerre mondja a tananyagot, valamint szemlélteti. A gyakorlat közelibb pedagógiai módszerekkel dolgozó iskolákban vannak olyan foglalkozások ahol a többi érzékszerv is részt vesz a tanulási folyamatba

Mikor időszerű az érzékszervi fejlesztés?

Egész kisgyermekkortól oda kell figyelnünk gyermekünk testi-lelki fejlődésére. Sőt, ebben az esetben fontos, hogy minél kisebb a gyermek, annál jobban szem előtt tartsuk, hogy minél több érzékszervére ható játékot játsszunk vele:

• hallására hatunk beszéddel, énekkel,
• látására igényes, szép színű játékokkal,
• tapintására azáltal, hogy különböző anyagú tárgyakkal találkozik,
• szaglás – szerencsére már ilyen típusú játékokat is terveztek, hiszen ez az érzékszervünk kicsit mostoha a játékgyártás piacán,
• ízleléses játékokat érthető módon nem gyártanak, ez otthon a konyhában az anyák feladata.

Az érzékszervi fejlesztés egyik leghatékonyabb módja az önfeledt játék! A Granna Érzékek Sorozat Szimat – Játék Szaglással azon ritka játékok egyike, mely a szaglásunkra hagyatkozik. Kis műanyag fiolákba zárt szagokat kell felismerni, és a képekhez párosítani. Ovis korosztálynak nagyszerű fejlesztő játék.
Farkas Eszter, Az ÜgyesGyerek Központ vezető szakértője
Forrás :  ügyesgyerek.com

 

Hogyan neveljük gyermekünket

Gyermekünk az önállóság útján 

Mindannyian szeretnénk, hogy gyermekünk önálló felnőtté váljon, képes legyen egyedül döntéseket hozni és megállni a helyét az élet bármely területén.

Ahhoz, hogy ez kialakuljon, fontos, hogy már gyermekkorában kapjon az életkorának megfelelő feladatokat a gyermekünk, melyeket egyedül is meg tud oldani.

Hagyjuk önállóan próbálkozni!

Az önállóságra való nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Már babakorban, ha hagyjuk, hogy egyedül fedezze fel lakást vagy nem zárjuk be a járókába, hanem megengedjük, hogy oda másszon, ahová szeretne, szabadságot adunk neki, hagyjuk, hogy egyedül próbálkozzon, egyedül érje el céljait, akkor ezzel önbizalomra és önállóságra tanítjuk.

Már egy óvodás is tud segíteni, s kimondottan szereti is, ha valami fontos dolgot bízunk rá. Amikor látjuk, hogy nem megy a gyermeknek, akkor se végezzük el helyette a feladatot. Segítsünk neki, bátorítsuk, motiváljuk. A sikerélmény újabb próbálkozásra fogja buzdítani őket.

Azzal, hogy megengedjük neki, hogy segítsen apának szerelni, vagy anyának a konyhában, hihetetlenül erősítjük azt az érzését, hogy ő fontos azáltal, amit csinál.

Tanuljunk tanulni!

Nagyon fontos, hogy amikor gyermekünk iskolás lesz, akkor a kezdetektől fogva próbáljuk meg az önálló tanulásra szoktatni. Ha mindig ott állunk mellette, számon kérjük és az első kérésre megoldjuk helyette a feladatokat, akkor később sem lesz képes egyedül boldogulni.

Vannak olyan gyermekek, akik első pillanattól kezdve természetes dologként érzik azt, hogy ne segítsünk. Mások pedig folytonos megerősítést, visszajelzést várnak tőlünk.

Természetesen az önálló hatékony tanulás is tanulható. Az első és legfontosabb dolog az önálló tanulás elsajátításában, hogy megtanítsuk gyermekünket arra, hogy megtervezze:

• mit fog tanulni,
• milyen sorrendben
• mennyi időt szán egy-egy feladatra
• próbálja figyelni tanulás közben az időt, hogy ne kalandozzon el
• s a végén mindenképpen csináljon önellenőrzést.

Ha már ebben az életkorban megtanulja, hogy a feladataival saját magának kell megbírkózni, akkor később sem kell állandóan mellette ülnünk, s felnőtt korában is önálló lesz, aki nem csak irányítás alapján tud feladatot elvégezni.
Forrás:  ügyesgyerek.com

Hogyan neveljük gyermekünket

Az önállóságra nevelés kérdése

 

Vajon az életre neveljük a gyermekeinket?

Sokszor elgondolkodom azon, hogy a legnagyobb jóindulatból, s a legnagyobb szeretetből, féltésből hátráltatjuk gyermekünk önállóságának fejlődését, s ezzel a későbbi életének alakulását.
Természetesen a világ is sokat változott, a forgalom sokszorosára nőtt, nagyon meg kell gondolni, hogy hány éves gyermeket engedünk egyedül közlekedni az iskola után haza akár gyalog, akár tömegközlekedéssel. Ezt terhelik még azok a lakóhelyi problémák, ahonnan a gyermeknek lehetősége sincs egyedül közlekedni, mert nem adottak a feltételek, s mindenhova a szüleinek kell őt fuvaroznia.

Együtt vagy egyedül?

Sok anya élete másból sem áll, csak abból a logisztikai feladatból, hogy melyik gyermekéért hova menjen. Szinte ugrunk első szóra, ha a gyermekünknek szüksége van valamire. Érdemes feltenni a kérdést magunknak, hogy a gyermekünk önállóságát, feladattudatának alakulását, felelősségvállalását segítjük-e a nevelésünkkel? Ezek mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy felnőtt korában önállóan saját magáról gondoskodjon, el tudja tartani magát.
Ez bizony már gyermekkorban elkezd alakulni attól függően, hogy kap-e feladatokat, amelyeket meg kell csinálnia. Ez lehet feladat a házimunkában, önálló közlekedés, bevásárlás, gondoskodás a saját kis állatáról. Természetesen a gyermek életkorához, ügyességéhez kell szabnunk a feladatot.

Minél előbb, annál jobb

Már egész kicsi gyermekkel érdemes elkezdeni, ne várjunk arra, hogy majd ha nagyobb lesz. Minél később várjuk el a rendszeres segítséget a gyermekünktől, annál nehezebb lesz kialakítani ezt a szokást. Nekünk kell következetesnek lennünk. Gyakran mi magunk felejtkezünk el a megbeszélt dolgok betartásáról, mert fáradtak vagyunk, vagy egyszerűbb, ha nem vitázunk.
Ilyenkor gondoljunk arra, hogy milyen felnőttet szeretnénk nevelni a gyermekünkből? Olyat, akit 40 évesen is mi fogunk eltartani? Vagy egy ügyes, rátermett, felelősségteljes embert?

Ez a gondolat elég mellbevágó ahhoz, hogy döntsünk, hogy épp a pillanatban akarunk egy kis pihenőt, s hosszú távon egy önállótlan felnőttet, vagy most teszünk bele energiát, s később az mindenkinek a javára válik.

Hogyan neveljük gyermekünket

Így neveld okosan önállóságra a gyereket

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fő célkitűzéséről, ugyanakkor számos szülő tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbbnak lássa.

 Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor előtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi, és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülői irányítás.

 

Elengedhetjük-e egyedül?
Mielőtt arra gondolnál, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítasz a kisgyermekednek, tanácsos felmérned, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvető, főleg pszichikai tényezőt kell figyelembe venni ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

 A kisiskolás gyermek önállóságával kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudd, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerű óvatosan puhatolóznod nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezheted tőle, vannak-e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába. Ha igen, beszélt-e már erről velük, és annak alapján képesnek tartja-e ő is magát rá. Ha nem, magyaráztasd el vele, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerűen jobban szeretné, ha a szülő továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele)?

 Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérni. Például ha legelőször kívánod elengedni az iskolába, figyeld meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnod, egyáltalán tisztában van-e az alapvető közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten.
Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatsz, ha rájössz, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerű cselekvései megfigyelésekor fel tudod tehát mérni, az élet mely területein képes először a saját lábára állni.

Nem kell erőltetni
Semmiképp sem szabad a gyermeknek olyasmit erőltetni, amire nem érzi igazán képesnek magát, vagy amivel kapcsolatban a bizonytalanság jelei mutatkoznak nála. Valójában egy negatívan megélt új tapasztalat késleltetni fogja önállóvá válását ahelyett, hogy előmozdítaná azt. Hiszen meg fogja őrizni emlékezetében az átélt, negatív érzelmeket, és nem lesz kedve többé új, önálló tapasztalatokat szerezni. Egyik fontos elv tehát: csak azt végeztesd el vele, azzal bízd meg, amihez kedve van.

Bízz benne!
Ha aggodalmaskodsz kisgyermeked egy-egy önálló lépése miatt, azt azonnal észre fogja venni, még akkor is, ha minden tőled telhetőt megteszel nyugtalanságának leplezése céljából. Ha a gyermek érzi, hogy nem tartod képesnek egy új cselekedetre, ő is kételkedni fog saját képességeiben és elveszti önbizalmát. Azonfelül ő is ugyanolyan félelmet, aggodalmat fog érezni, mint te, arra a gondolatra, hogy valamiben egyedül kell feltalálnia magát. Ezért rendkívül fontos, hogy érezze: bízol korának megfelelő önálló cselekvési képességében.

Ami az életkori sajátosságokat illeti: hét- és tízéves kora között a gyermek eljut az önmagára eszmélés időszakába, és általában a korábbinál kissé önállóbb életet kezd élni. Személyisége ebben az irányban fejlődik tovább, aminek egyre több jelére bukkanhatsz. Ám ahhoz, hogy életének e fejlődési szakaszában kellően segítsd, mindenekelőtt fokozottan oda kell figyelned rá és bíznod kell benne. Fontos tehát, hogy kerüld a túlzott védelmezést (például, hogy a széltől is óvod), ami azzal a kockázattal jár, hogy elfojtod fokozatos, életkorának megfelelő önállósodási törekvéseit.
 Forrás  Life.hu

Hogyan neveljük gyermekünket

Maskarások, bolondok rázzátok a kolompot !

Újra eljött a farsang ideje!

A Farsang a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó hosszú, vidám, télbúcsúztató időszak. Az óvodában igen mozgalmas hetek ezek. Beszélgethetünk a farsangi régi szokásokról, megnézhetjük az előző évek Farsangjait fotókon, videón; jelmezeket tervezhetünk, munkáinkkal feldíszítjük a csoportszobát  énekelünk, táncolunk, verselünk...

Játszhatunk karneválost, cirkuszost, seprűs táncokat járhatunk, játszhatunk a lufikkal, bohócmutatványokkal készülhetünk, előkerülhetnek a lakodalmas játékok is, valamint kiszebábot is készíthetünk...

Forrás :  Óvoda

Vizuális tevékenységek lehetnek:

• Farsangi álarc festése szivacsnyomdával vagy ecsettel - díszíthetjük vele a termünket
• Bohóc összeállítása testrészekből
• Farsangi szemüvegek díszítése konfettivel, csillagokkal…
• Álarc készítése papírtányérból
• Álarc vagy szemüveg készítése tűszurkával
• Bohóc készítése anyagdarabokból (sapka, nyakkendő), fonaldarabkákból (haj)...
• A legmagasabb és legkisebb gyerek körberajzolása, majd a két forma kifestése bohócruhás gyerekekként közös munkával
• Csörgő, zörgő, zajkeltő hangszerek készítése a télbúcsúztatáshoz
• Készíthetünk színes gyurmából bohócot vagy hajtogatással
• Festékfújással színezhetünk bohócformát, majd hurkapálcikára ragaszthatjuk
• Készíthetünk különböző nagyságú, formájú színes füzéreket, láncokat, amiket kirakhatunk a termünkben
• Bohócruhára ismétlődő mintájú díszek nyomdázása
• Legyező hajtogatása
• Fűzések
• Farsangi szalagok hajtogatása
• Díszítés síkmértani formákkal

Mesék:

Farsang környékén keressünk vidám meséket a gyerekeknek:

• A nyúl és a sündisznó
• Benedek Elek: Mackó úr meg Ordas koma
• A farkas, a róka, a nyúl meg a varjú
• Az egerecske
• A süket, a vak és a kopasz
• A bolondos legény
• Kolontos Palkó
• Kolozsvári Granpierre Emil: Bolondos mese
• Zelk Zoltán: Erdei mulatság
• Horváth Zsuzsanna: Farsang az erdőben
• A vajaspánkó

Kézműves ötletek

 

Hogyan neveljük gyermekünket

Mit  is  játszik  a   gyerek?

WOW, GTA, CoD, CS (csé), Skyrim, Assassins Creed. Megannyi betűszó és egzotikus csengésű név, amely hallatán az egyszeri szülő azt sem tudja, eszik-e vagy isszák, csak azt, hogy a gyerek odaül a számítógép vagy a játékkonzol elé, aztán ropognak a fegyverek, fröcsög a vér, és robbanások zaja tölti be a nappalit. Mivel múlatják az időt a gyerekek, és mit kell tudni ezekről a játékokról.

A mai modern videojátékok már messze vannak a Pac Mantől és az idősebb generációk nagy kedvenceitől, az Aknakeresőtől és a Fekete Macskától. Például azért, mert a mai játékokat már akkora csapatok hozzák létre, amelyek méretben sokszor a legkomolyabb hollywoodi kasszasikerek stábját is felülmúlják.

A bevételek nemkülönben, a GTA című játék (rövidesen kitérünk rá) legutóbbi epizódja például minden idők legsikeresebb szórakoztatóipari premierjét tudhatja a magáénak, lekörözve olyan klasszikus filmeket, mint a Csillagok háborúja vagy a Harry Potter-sorozat bármelyik része.

Persze, némileg torzít a kép, hiszen a filmek a mozijegyek árából hozzák össze a bevételt, míg a videojátékok esetében több ezer forintos lemezeken érkezik a szoftver. Ennek ellenére a videojátékok ma már önálló szórakoztatóipari kategóriát képviselnek, a nagyobb címek pedig akár több, egész estés film forgatókönyvét, sztoriját is tartalmazzák.

Több ezer forint egy…kódért?
A technológia fejlődésével az adathordozók is változnak, ezért a játékok világában járatlan szülő vagy idősebb rokon ugyancsak elcsodálkozhat, ha bemegy egy videojátékokat is forgalmazó boltba, és hangos sóhaj után kifizet mondjuk tízezer forintot egy papírdobozért – amiben semmi sincs!
Ez persze ebben a formában túlzás, hiszen egy kódsort fogunk találni a dobozban, amit a megajándékozottnak be kell ütnie egy internetes felületen, ahonnan aztán a tényleges játékot
le tudja tölteni.

Veszélyes ez, vagy sem?
Napestig lehetne folytatni a különböző játékok felsorolását, de akkor nem férnénk el a Magazin oldalain. Ehelyett inkább szólnánk egy szót a videojátékok károsnak vélt hatásairó

Sok riogató cikket lehet olvasni, amelyben arról írnak, hogy az agresszív játékokat játszó gyerekek majd tömeggyilkosok, pszichopaták és antikrisztusok lesznek.

Nos, a cikket olvasó szülők java része biztosan látott egy-két akciófilmet fiatalabb korában. Gondoljunk például az 1982-ben bemutatott Rambo című vérfürdőre.

Tegye fel a kezét, aki vérszomjas gyilkológéppé változott! Na, ugye! Persze, a videojátékok sokkal jobban bevonják a játékost, és tény, hogy túlzásba vinni ezt sem szabad (mint ahogy a tévénézést sem, de akár a reggeltől estig focizó gyerek esetében is felmerül a kérdés, hogy nem kellene-e mással is foglalkoznia).

 

Szóval a videojátékokkal sincs semmi baj, csak tisztázzuk a gyerekkel, hogy mikor és mennyit játszhat, amit aztán szigorúan be is kell tartani (megfordítva: kiváló motivációs eszköz lehet szobatakarításhoz vagy leckeíráshoz), illetve, hogy amit a képernyőn lát, az nem feltétlenül egyezik a valósággal.

Ha ezeket képes a szülő tisztázni, egy kis lövöldözésből vagy autós rendbontásból sem lehet komolyabb baj.

Ha azonban a függőség jeleit érzékeli a gyereken, érdemes szakemberhez fordulni – ilyenkor azt sem árt a szülőnek magában tisztáznia, hogy ő mindent megtett-e a határok pontos kijelölése érdekében.
Forrás :  Ridikül  magazin